Ahogy „ A tesztkörnyezet kiépítése” című fejezetben leírtam, többféle tesztet akarok elvégezni ezzel a szoftverrel. Elsőként a szoftver megbízhatóságát vizsgálom. A szoftver a teszt lefuttatása után minden videokártyára ad egy számértéket, melynek mértékegysége 3DMark. Sajnos ez eléggé megfoghatatlan fogalom véleményem szerint, ezért elsőként azt vizsgálom, hogy mennyire következetes az alkalmazás, vagyis meg kell vizsgálni, hogy mindig ugyanazt az eredményt kapja-e a felhasználó a teszt lefuttatása után. Én ezt egy Sapphire Radeon 9600 Atlantis 3D-s videokártyán próbálom ki. Egymás után lefutattam 5 tesztet és a 33. ábra alapján látható, hogy nagyjából egyforma értékeket kaptam. Az alkalmazás futtatása során 3 játékon (Wings of Fury, Battle of Proxycon, Troll’s Lair), illetve egy fotorealisztikus 3D-s világról készített rövid filmen  (Mother Nature) méri a képkockaszámot (FPS). Ezen kívül a CPU teljesítményét, illetve egyéb shader értékeket (Pixel shader, vertex shader), valamint a Fill rate értékét méri a 3DMark03. Ezek együttesen adják a 3DMark eredményét. Természetesen tiltható mindegyik, azonban a kapott eredmény is csökken a tiltással. Vagyis a legátfogóbb képet csak a teljes teszt lefuttatásával nyerünk. 

33. ábra: 5egymás utáni 3DMark03 teszt eredményei

A kapott eredmények közötti eltérés jelentéktelen, de azért néhány érdekesség kiolvasható a táblázatból. Például, hogy a kapott 3DMark először volt a legnagyobb (2358 3DMark), majd csökkent és megállt 2353 pontnál. Az is figyelemre méltó, hogy a magas képkocka számnál vannak eltérések (ami érthető is), s az alacsony képkocka számnál teljesen ugyanazok a mért értékek. Mindezek ellenére elmondható, hogy a Futuremark 3DMark03 nevű szoftverje által adott mind az 5 mérés eredménye összhangban van egymással.

A következő mérés során azt szeretném érzékeltetni, hogy az anti-aliasing és az anisotropikus szűrések bekapcsolásával milyen mértékű teljesítménycsökkenés következik. A 3DMark03 a nem maszkolható, a kétszeres, négyszeres és a hatszoros mintavételezésű beállítási módok válaszhatók az anti-aliasing technológiánál. Az 35. ábra szemlélteti a mérés eredményét.

34. ábra: különböző anti-aliasing beállítások 3DMark eredményei

Az eredményekből látható, hogy az anti-aliasing bekapcsolásával a teljesítmény a 3DMark03 szerint már a 2x (legkisebb) anti-aliasing bekapcsolásakor 34%-kal csökken (2353->1570). Természetesen, ahogy várható is volt a legnagyobb csökkenés a hatszoros mód beállításával történt, itt körülbelül 2/3-os (64%). Azt is meg kell jegyezni, hogy a benchmark futtatása során a képminősége szinte élvezhetetlen volt ekkor. Tehát a legnagyobb anti-aliasing csak a következő x800-as architektúrájú (és ennek megfelelő Geforce FX-ek) 3D-s grafikus kártyák tudják majd kihasználni.

Röviden szeretném összehasonlítani a 3DMark utolsó 3 verzióját. Az összehasonlítás sajnos nem lehet tökéletes több ok miatt. A legfontosabb talán, hogy mind a háromban különböznek azok a szoftverek, amelyekkel a kártyák mérése történik. Én csak röviden azt szeretném bemutatni, hogy pontosan mik azok a lehetőségek, amiket kiválaszthatunk videokártyánk méréséhez.

Véleményem szerint a legnagyobb különbség az a DirectX támogatása. A legújabb 3DMark03 csak a DirectX 9-et támogatja, míg a 3DMark 2001 SE pedig a DirectX 8-at. Ez sajnos a további tesztelés során is problémák egész sorát fogja felvetni. Ugyanis az új Geforce Fx és Radeon 9600, 9800-as kártyák jogosulatlan előnyhöz jutnak a 3DMark03-ban. Az alkalmazás ugyanis többletpontot ad a DirectX 9 verziójának támogatásáért.

35. ábra: 3DMark03 és 3DMark 2001 SE összehasonlítása (default futás)

A kapott eredmények alapján látható, hogy a „régebbi architektúrájú” Geforce4 Ti4200-assal valóban „mostohán” bánik a 3Dmark03. Azonos körülmények között (3Dmark 2001 SE) a Geforce4 Ti4200-as viszont elbánik az Fx-ekkel, illetve sokkal jobban állja a versenyt a Radeon 9600-as kártyával (Radeon teljesítménye 10%-kal kisebb). Az új benchmark alatt viszont a Radeon 9600 alaposan állva hagyja a Titanium-ot (az eredmények között hatalmas a különbség, 3Dmark 2001-nél 9% mindössze a Titanium javára, 3Dmark03-nál viszont 45% a különbség a Radeon javára). Vagyis a teljesítmény alapján sokkal reálisabb a 2001-es 3Dmark, mint a 2003-as.

Azonban mindezek ellenére én a 3Dmark03 által adott eredmények ismeretében fogom a 3D-s kártyákat összehasonlítani, illetve elemezni. Manapság egyre több program követeli meg a DirectX 9 támogatását, amelyek száma a közeljövőben minden bizonnyal növekedni fog. Éppen ezért véleményem szerint „megilleti” a többletpontszám azokat a 3D-s grafikus kártyákat, amelyeknek a 3Dmark03 a DirectX 9 támogatása miatt többet ad.

A Madonion (Futuremark jogelődje) 3Dmark 2000 eredményeit, pedig azért lehet megkérdőjelezni, mert az a DirectX 7-et támogatja és természetesen a 2001-es benchmark a DirectX8-as támogatásáért ad többlet pontot. Ráadásul ez a milleneumi verzió közel sem olyan tökéletes, mint az őt követő kettő. Sokkal kevesebb beállítási módot ad a felhasználónak.

A benchmark szoftver bemutatása után következik a 3D grafikus kártyák összehasonlító tesztje. A teszt során elsőként 1024x768-as felbontásban futtatom a videokártyákon a benchmarkot, majd végezetül egy default (800x600-as felbontás) futtatás következik. Számomra az 1024x768-as eredmények lesznek a mérvadóak, hiszen minden játékszoftver erre a felbontásra van optimalizálva. Azonban azért közlöm a 800x600-as felbontás eredményeit, mert jó összehasonlítási alap lehet arra nézve, hogy mennyit csökken pontosan a teljesítmény a felbontás növelésével.

36. ábra: Radeon 9600 Atlantis, Radeon 9600 Pro és GeforceFx 5600-as Ultra  3DMark03 eredményei

37. ábra: GeforceFx 5200, 5200 Ultra és 5600 XT 3DMark03 eredményei

38.ábra: Radeon 9100,9200Pro és 9500-as kártyák 3DMark03 eredményei

39.ábra: Geforce3 Ti200, Geforce4 MX440, Geforce4 Ti4200-as kártyák 3dMark03 eredményei

A négy táblázat szemlélteti a 3DMark03 által adott eredményeket. A legerősebb a Radeon 9600Pro chipsettel ellátott 3D-s kártya volt, amely igazából nem is meglepő, hisz papíron messze ez a legerősebb a tesztelésre kiválasztott videokártyák közül. Meglepően gyengén szerepelt a Geforce Fx 5200-as sorozat, azonban talán a legnagyobb negatív meglepetést a Geforce Fx 5600XT kártya okozta. Ezt még az 5200-as Ultra is elverte. Talán túlságosan is jól sikerült az Fx 5600-os lebutítása a fejlesztőmérnököknek. Az Atlantis is egy viszonylag butított fajtája a Radeon 9600-as sorozatnak, azonban ennek az eredményei viszonylag elég jók. Ez a butított Sapphire kártya elverte az összes NVIDIA-s versenytársát az 5600-as Ultra kivételével alaposan elverte.

Szeretnék egy külön részt szentelni újból a Geforce4 Ti4200-as kártyának. Annak ellenére, ahogy az előzőekben is már írtam alapos hátrányból indulva (nincs DirectX 9 támogatása, emiatt pl. a Pixel shader 2.0 és aMother Nature nevű mérések nem futnak le, vagyis itt a pontszáma 0) még így is döntetlenre hozta a CineFx architektúrájú gyengébb kártyákkal a mérést (Fx 5200-asok, Fx 5600 XT). Azonban eredménye jóval elmarad a 2 legerősebb Radeon (9600 Atlantis, 9600Pro), illetve az Fx5600-as kártyáktól. Meg kell azt is jegyezni, hogy ha a kártya képes lenne a „Pixel Shader 2.0” illetve a „Mother Nature” mérésekben részt venni, akkor is alulmaradna ezekkel szemben. Ha megvizsgáljuk a 3 „győztes kártya” részeredményeit, akkor látható, hogy azok eredményei szinte kivétel nélkül jobbak, mint a Ti4200-asé.

Végezetül röviden szeretném érzékeltetni, hogy mennyivel nő a teljesítmény, hogy ha csökkentjük a felbontás mértékét. Ennek a résznek a bővebben már írtam a VGA szabvány ismertetésekor. Itt röviden csak táblázatos (40. ábra) formában mutatom be.

40. ábra: 800x600 és 1024x768 felbontások 3DMark eredményeinek összehasonlítása

800x600-as felbontásban sem változott a sorrend, ahogy várható volt. Azonban mindenképpen érdemes egy pillantást vetni a 2 felbontás közti 3DMarks különbségre. A két „butított” kártya (Radeon 9600 Atlantis, illetve a Geforce Fx 5600 XT) sokkal jobb teljesítményre képes az alacsonyabb felbontáson, mint a normál „de-facto szabvány” kártyák. Természetesen sokkal több videokártyával kell elvégezni a tesztet, hogy általánosságban igaz legyen, hogy a „butított” 3D-s kártyák 800x600 felbontásban sokkal jobbak, mint 1024x768-asban, viszont mindenképpen jelzésértékű eredményt kaptam.

Ahogy a „Tesztkörnyezet kiépítése” című fejezetben is kifejtettem egy 3D-s grafikus kártyát vásárolni akaró felhasználó számára nem tesznek elérhetővé minden fontos információt a különböző benchmark programok (esetünkben a 3DMark03). A puding próbája az evés, tartja a mondás. Éppen ezért a most következő alfejezet eredményei sokkal inkább mérvadóak, mint a 3DMark eredmények. Azonban összegzésként mindenképpen meg kell említeni, hogy az ATI videokártyák alaposan elverték 3DMark alatt az NVIDIA kártyáit (elsősorban az FX 5200-as sorozat gyenge szereplése miatt). Vajon ez változni fog a következő tesztek során? 

Visszalépéshez kattints a képre!